Videós bizonyítékot adott a rendőröknek az ételkiszállító robot

Személyiségi jogi problémákra világított rá egy rongálás miatt indított nyomozás, amihez végül az Uber Eats ételkézbesítő robotjának fedélzeti kamerája szolgáltatott bizonyítékot. Ha a bűnözőket be lehetett azonosítani a kép alapján, akkor bárkivel megtörténhet – mondják a kritikusok.

Miközben etikai szempontból semmilyen kifogásolható dolog nem történt (egy bűncselekmény elkövetői ellen alkalmazták őket), az Uber Eats robotjainak kamerái személyiségi jogi problémákat vethetnek fel. A témával foglalkozó közösségi csoportokban élénk vita alakult ki a Los Angelesben tavaly júniusban indított szolgáltatás eszközei miatt. Azon túl, hogy az egyre nagyobb számban kószáló robotokról többször dokumentálták, amint akadályozzák a gyalogosokat vagy összezavarják a háziállatokat, gyakran előfordul, hogy el-elakadnak forgalmas terepeken. Ezek az önvezető járművek céltáblává is váltak, hiszen vagy géprombolás vagy zsákmányszerzés céljával nem egyszer megrongálják őket. Utóbbi esetek valószínűleg megritkulnak azok után, hogy a Los Angeles-i rendőrség éppen annak a robotnak a kameraképével buktatott le két bűnözőt, amit azok a nyílt utcáról próbáltak meg ellopni.

Az esetet a 404 Media Podcast hozta nyilvánosságra. A beszámolóból kiderül: két személy ellen indult eljárás az értékes robot ellopásának kísérlete miatt. Az Ubernek a Serve Robotics biztosítja az ételkiszállító szolgáltatás hardveres és szoftveres eszközeit. A cég nemrég közzé is tette a videót, amelyen az látható, hogy a robotját megkísérlik ellopni. Ízlés kérdése, hogy mi az ijesztőbb: az utcai szarka próbálkozása, vagy az, hogy a robot felismeri a helyzetet, és akár arra is képes, hogy elbújjon a támadója elől. Az eredeti képek alapján meglettek a garázdasággal vádolt személyek, viszont sokan kezdtek el aggódni a beazonosíthatóságuk miatt.

Miközben a Serve Robotics adatvédelmi irányelvei elsősorban az ügyfelekkel kapcsolatos adatokra összpontosítanak, nem foglalkoznak részletesen a folyamatos videós megfigyelés következményeivel. Pedig ezek a robotok – amint az a bűnesetből világosan kiderült – folyamatos mozgóképet rögzítenek az egy feltöltéssel kb. 18 kilométeres útjuk során. Kérdés tehát, hogy a Serve milyen céllal és mennyi ideig őriz meg felvételeket, és milyen konkrét megfigyelési irányelveket tart be, amikor akár a rendőrség kéri meg a videó átadására.

És jogos: egyértelmű irányelvek nélkül az olyan vállalatok, mint a Serve Robotics megoszthatják a felvételeket a bűnüldöző szervekkel, ami potenciálisan fokozhatja a megfigyelési aggályokat azokon a területeken, ahol ezek a robotok működnek. Nem térfigyelő kameraként kaptak ugyanis engedélyt a működésre.

Gábor János, Okosipar.hu