A folyadékkristályos technológia és a fejlett mikroelektromechanikai rendszerek (MEMS) lehetővé teszik az újraprogramozható áramkörök használatát, amelyek így több funkciót is támogatnak majd, és jelentősen felgyorsítják a jövőbeli fotonikai chipek fejlesztési ciklusát – állítja a Photonics beszámolója.
A cikkben Wim Bogaerts, a Ghenti Egyetem professzora kifejti: amíg az elektronika tökéletes a gyors számítások elvégzésére, addig a fotonika ideális az információ mozgatására. Az utóbbi egyik fő hátránya azonban az új fotonikus integrált chipek lassú és költséges fejlesztési folyamata, ami akadályozza széles körű alkalmazásukat. Ha a fotonikus chipeket át lehetne programozni a különböző alkalmazásokhoz, drasztikusan csökkennének a fejlesztési költségek, lerövidülne a piacra jutási idő, és javulna a használatuk fenntarthatósága.
Az átprogramozható fotonikai chipek működéséhez nagyszámú hatékony elektrooptikai működtetőre van szükség, a rajtuk áthaladó fényjelek kapcsolásához, felosztásához és szűréséhez. A MEMS-ek és a folyadékkristály-alapú megoldások bevezetésével a kutatók most nagy méretű és átkonfigurálható fotonikus integrált áramkörök kis energiaigényű építőelemeit fejlesztik. Az ilyen sokoldalú fotonikai chipek az iparágak széles körében, többek között a bioérzékelésben, az orvosi technológiákban és az információfeldolgozásban történő alkalmazások felgyorsítását ígérik.
A különböző megközelítéseket a fáziseltolódás gyorsasága és annak relatív nagysága szerint rangsorolták. Ebből kiderült, hogy különböző működtetési mechanizmusok valósíthatják meg a fáziseltolást a fotonikus áramköri platformokon. Az ideális fáziseltolók alacsony energiafogyasztást, kis optikai veszteségeket, rövid optikai hosszt és minimális helyigényt kínálnának – osztotta meg publikációjában a professzor.
Gábor János, Okosipar.hu