Noé bárkája a Holdon

Földünk számos katasztrófa áldozata lehet a jövőben, de az élőlények Holdra telepítése kiváló biztosítási kötvényt jelenthet – írja a Popularmechanics.com. Bolygónk élővilágára folyamatos fenyegetést jelent az éghajlatváltozás, valamint bármikor érkezhet egy nagyobb aszteroida, amely megszünteti az életet. A tudósok szerint minden teremtmény megmenthető egy Holdra telepített, napenergiával működő bárkával. Ebben az építményben tárolnák a Föld 6,7 millió fajának kriogén módon fagyasztott szaporítósejtjeit.

Meteorok célpontja a Föld

2013. február 15-én egy meteor lépett be a Föld légkörébe, és az oroszországi Cseljabinszk felett erős fény- és hanghatások kíséretében darabjaira robbant. Az Orosz Tudományos Akadémia szerint az égitest körülbelül 68 ezer kilométer/óra sebességgel haladt. A NASA nagyjából 17 méteresre és 10 ezer tonnásra becsülte a meteoritot, amely akkora lökéshullámot keltett, ami a földkéregben a Richter-skála szerint 2,7-es erősségű rengést okozott. Az esemény közvetlen környezetében több mint 1200 ember sérült meg, akiket kórházban kellett ellátni, s mindemellett jelentős anyagi károk keletkeztek az épületekben. A robbanás erejét a NASA 600 kilotonnásra becsüli, a felszínre négy-hat tonna anyag hullott, melyek közül a legnagyobb egy 650 kilogrammos darab volt, amelyet október 16-án találtak meg a búvárok a Csebarkul tóban. Hasonló méretű meteor százévente egyszer érkezhet a Föld légkörébe.

- Hirdetés -

Földön kívüli tároló a megoldás?

Vajon valóban kipusztulás fenyegeti a Föld minden állatát és növényét, és erre nagyobb az esély, mint gondolnánk? Az Arizonai Egyetem tudósai szerint igen. Éppen ezért egy olyan koncepciót javasolnak, amely távoli tárolást biztosít az életnek. Ez Noé bárkájának a 21. századi változata lenne  a Holdon, a bolygónkon található 6,7 millió faj kriogén módon fagyasztott szaporítósejtjeinek a tárolásával.

„Tekintsük ezt a projektet egyfajta globális biztosítási kötvénynek” – mondja Jekan Thanga, a koncepció ötletgazdája, az Arizonai Egyetem Repüléstechnikai és Gépészmérnöki Tanszékének adjunktusa. „Az emberi civilizáció rendkívül törékeny. Valójában egyáltalán nem vagyunk felkészülve egy globális katasztrófára, ezzel együtt a Föld ökoszisztémája is sérülékeny.”

A Hold az új Föld

Ha a Földet evakuálni kellene, nem feltétlenül a Hold lenne a legmegfelelőbb új lakhely az emberek számára. Az égitestet az Arizonai Egyetem kutatói az elmúlt hét évben komoly vizsgálat alá vetették. A Hold felszíne alatt kiterjedt alagúthálózatot feltételeznek, amely évmilliárdokkal ezelőtt alakult ki, amikor a folyékony láva végighaladt a puha kőzetben. Ezek a „búvóhelyek” az emberi élet számára nem teremtenek megfelelő teret, viszont felhasználhatók a tárolóegységek védelme érdekében.

Noé bárkája 2.0

A Noé bárkája 2.0 projekt megvalósítását komoly előkészületek előznék meg. Elsősorban a Hold alagútjaiba robotokat küldenének, amelyek megvizsgálnák, hogy pontosan milyen kőzetek találhatók ott, valamint megmérnék az ott uralkodó hőmérsékletet. Ezek alapján indulhatna meg a részletes tervezés. Az anyagok tárolására egy könyvtárhoz hasonló helyiséget terveznek berendezni, ahol liftekkel és robotokkal tennék könnyebbé az elhelyezést. Az áramellátáshoz a Noé bárkája 2.0 napelemeket használna – hasonlóan a Földön működő napelemfarmokhoz.

Spitzbergák Nemzetközi Magbunker

A norvégiai Svalbard Global Seed Vault (azaz Spitzbergák Nemzetközi Magbunker) megfelelő kiindulási pontot jelentene a Holdra tervezett tároló számára. Ezt a norvég kormány hozta létre azzal a céllal, hogy megőrizzék az élelmiszernövények magvait egy esetleges globális katasztrófa esetére. Ám a 6,7 millió faj szaporítósejtjének a tárolása korántsem ugyanaz az űrben, mint a Földön – kihívásokat jelent a Hold mikrogravitációja és a jelentős hideg.

A mintákat krioprezervációs technikával őriznék meg, és emberi (űrhajós) vagy robot „tárológondnokoknak” a megfelelő hőmérsékleten kellene tartaniuk azokat, azaz a magokat -292 Fahrenheit, az őssejteket pedig -320 Fahrenheit fokon. Ez jóval hidegebb, mint a Hold-alagutak belsejének átlagos klímája, ami körülbelül -15 Fahrenheit fok körül mozog. A megfagyás elkerülése érdekében a konstrukció folyamatos forgást végezne. Mindeközben a robotok állandóan ellenőriznék a tárolt minták minőségét.

Az elképzelés jó. De megvalósítható?

Az elképzelés a valóságtól eléggé elrugaszkodottnak hangzik, és még számos változó befolyásolhatja a megvalósulását. A projekt ötletgazdája szerint a következő harminc évben fog eldőlni a terv sorsa, de arra számít, hogy az űrszektorban megjelenő vállalatok – mint a SpaceX vagy a Blue Origin – segíteni fogják a koncepció valóra váltását. Az Arizonai Egyetem becslései szerint 250 rakétarakományra lenne szükség, hogy 50 példányt eljuttassanak a 6,7 millió fajból. Ezt érdemes összehasonlítani a Nemzetközi Űrállomás felépítéséhez szükséges indítások számával, ami „csupán” negyven volt.

Vajon mi fog történni akkor, ha valóban jön egy pusztító meteor? Remélhetőleg megmarad legalább egy olyan ember, aki tudja, hogyan juthat el a Holdra a Noé bárkája 2.0-hoz, és tudja azt is, hogyan használhatja fel ezeket az anyagokat az élet újrateremtéséhez.

Némethi Botond, Okosipar.hu

- Hirdetés -

https://www.okosipar.hu/wp-admin/post.php?post=7773&action=edit#