A kínai „mesterséges nap” világrekordot állított fel
A Fejlett Kísérleti Szupravezető Tokamak (EAST), amit a benne uralkodó pokoli hő miatt Kína „mesterséges napjaként” emlegetnek, új rekordot állított fel azzal, hogy 403 másodpercig működött egy egyenletes állapotú, zárt, hosszú plazmaüzem során – jelentette be a CGTN kínai hírcsatorna nyomán az Interesting Engineering.
A reaktor mostani teljesítménye megdöntötte a korábbi, 101 másodperces rekordot, amit még 2021 májusában ért el. A kísérlet 120 ezer próbálkozás után sikerült, de megérte harcolni érte, ugyanis kritikusan fontos eredményekkel szolgálhat a Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktorhoz (ITER), amelynek létrehozásában Kína is részt vesz.
A Napból felszabaduló energiát adó magfúziót a Földön is a végső energiaforrásnak tekintik, mivel a folyamat során nem történik szén-dioxid-kibocsátás, nem keletkezik radioaktív melléktermék, mégis minden korábbi erőműnél bőségesebb energiaforrással kecsegtet. Az ezen az elven működő erőművek viszont nem véletlenül tűntek sokáig vágyálomnak, hiszen az atomok összeolvadását csak rendkívül bonyolult eljárással lehet energiatermelésre befogni.
Amikor a hidrogénatomokat 100 millió Celsius-fok feletti hőmérsékletre hevítik, a keletkező plazma olyan körülményeket teremt, amelyek lehetővé teszik az atomok fúzióját és héliummá alakulását. Ez a folyamat hatalmas mennyiségű energiát szabadít fel, de sok múlik a környezeten, amelyben a reakció végbemegy. A tudósok megállapították, hogy erős mágnesek elrendezésével egy gyűrű alakú, különleges kialakítású, tokamaknak nevezett berendezésben meg lehet akadályozni, hogy a plazma érintkezzen a reaktor falával. Kínának nagyratörő tervei vannak ezzel a megoldással, de magukhoz képest jelentős késésben vannak, hiszen már 2020-ra működőképes fúziós erőművet akartak építeni.
Bár ez még mindig vágyálom, az ázsiai ország kutatói öles léptekkel haladnak a megvalósítás felé: tavaly januárban egy másik kísérlet keretében az EAST már felállított egy rekordot azzal, hogy 1056 másodpercig tartott fenn magas plazmahőmérsékletet. A reaktor futási ideje ezúttal rövidebb volt, mégis áttörésről lehet beszélni, hiszen sokkal zártabb körülmények között állítottak elő jóval magasabb plazmahőmérsékletet, ami a korábbi elképzeléseknél nagyobb működési hatékonyságot vetít előre.
Az EAST reaktort 2006-ban helyezték üzembe, és azóta is fontos kísérleti tesztkörnyezetként szolgál. Ennek eredményeire alapozva máris építenek egy újabbat, a kínai fúziós mérnöki tesztreaktort, amit „következő generációs mesterséges napnak” neveznek. Ennek a kivitelezése várhatóan 2035-re fejeződik be.
Gábor János, Okosipar.hu