Agyi számítógép-interfészt építettek

A rendszer akár több száz emberi agyba épített szenzor aktivitását tudja majd szabályozni, és ettől nemcsak azt lehet remélni, hogy minden eddiginél mélyebben megértjük az emberi test központi szervének működését, hanem azt is, hogy egy sor új egészségügyi terápia alapját fogja képezni.

Aki egyszer látta, sosem felejti, mekkora csodának számított az, hogy Stephen Hawking még teljesen magatehetetlen fizikai állapotban is képes volt „beszélni”. A zseniális fizikusnak egy szemmozgást figyelő szoftver és egy beszélő mesterséges intelligencia segített a kommunikációban, de ennél is többet lehet remélni az agyi számítógép-interfésztől (BCI), ami egyszer – a kommunikáció mellett – a mozgás képességét is visszaadhatja a fogyatékokkal élőknek.

A Brown Egyetem kutatói agy- és gerincsérült személyek életminőségén javítanának a BCI-érzékelők rendszerével, ami elektronikus jeleket vesz fel az agyból, majd onnan külső eszközök – például beszélő szoftverek vagy robotprotézisek – felé közvetíti a beteg utasításait. Ehhez kevésnek bizonyultak a ma is létező, néhány szenzoros kísérletek, mert kiderült, hogy legfeljebb sószemcse méretű, vezeték nélküli, autonóm érzékelők, ún. „neuroszemcsék” (fenti kép) százaival lehet érdemi eredményt elérni. A ScienceDaily híre szerint eddig 48-at sikerült építeni és rágcsálók agyába ültetni. Arto Nurmikko professzor (lenti kép), hangsúlyozta: a korábbi, masszív szerkezetek helyett egészen apró szilikonchipeket tudtak csatlakoztatni az agykéregre, majd számtalan szimuláció és módosítás után működésbe is hozták őket.

A forradalmian új BCI neuroszemcséi képesek voltak továbbítani a felvett szignálokat egy külső eszköz felé, ami nem más volt, mint egy ujjlenyomat-méretű tapasz, a koponya külső felületére illesztve. Jihun Lee, a tanulmány vezető szerzője elárulta: ez a miniatűr „adótorony” képes feladatok szerint szétválogatni az egyedi kódszámmal rendelkező érzékelőket, amelyeket egyébként maga lát el energiával – szintén vezeték nélkül. A működését egy egér élő agyára csatlakoztatott szenzorcsoporttal sikerült bizonyítani: a BCI határozott neurális jelzéseket, spontán agyi tevékenységeket volt képes rögzíteni, majd közvetíteni. A meredek az, hogy a rendszer visszafelé is működik: különböző aktivitásokat tudtak előidézni a külső eszközből indított elektronikus pulzálással, ami egyszer agysérülések helyreállítására is alkalmas lehet.

Forrás: Brown Egyetem

Ugyan a rendszer csak 48 érzékelőt vezérelt a kísérletek alatt, már most képes 770 darab neuroszemcse működtetésére, tehát akár emberi agyra is kapcsolhatnák. Csak idő kérdése, hogy meg is tegyék.

Gábor János, Okosipar.hu