Egy sor miniműholdat vitt magával a Holdra az Artemis-1 űrhajója

Mivel a november 16-án legénység nélkül fellőtt Orion elsődleges célja annak vizsgálata, hogy a későbbi, valószínűleg 2025-ben rajtoló misszió során biztonságban lesznek-e a Holdon landoló űrhajósok, kevesen figyelnek azokra az apró eszközökre, amelyek már most útra keltek és komoly tudományos áttöréseket hozhatnak. A CubeSat méretű miniműholdakból 10 darab is megbújt a fedélzeten. Némelyikük a mélyűrbe utazik tovább.

A tudományos kísérletek és kutatások lehetőségét annak ellenére sem hagyta ki a NASA, hogy most elsősorban egy újabb Holdra szállásra készül, így különböző célú szatelliteket szintén felküldött az Artemis-program első missziójával. Az Orion űrhajó öt nap után éri el a Holdat, aminek felszínét kb. száz méterre közelíti meg, majd pályára áll körülötte – de a cipősdoboznyi potyautasok egy része ennél jóval hamarabb kiszáll; sőt, e cikk megjelenésének idejére már önállóan útra kelt.

Az IEEE Spectrum szerint tíz apró kutató műhold utazik az Orionon, és mindegyik más-más néven, eltérő küldetésekkel dobbant az űrhajóról, akkor, amikor az már elhagyja a Föld körüli pályát, így maga mögött hagyhatja az Interim kriogenikus meghajtó fokozatot. Ez az a darab, amiben ők tízen bújtak el – sunyin, de nagy tervekkel:

- Hirdetés -

LunaH-Map

Készítő: Arizonai Állami Egyetem

Ez az apróság azt hivatott vizsgálni, hogy mennyi jég van a Hold felszínén, és pontosan hol. Elliptikus pályáján főleg az égitest déli sarkját fogja figyelni.

Omotenashi

Készítő: Japán Űrügynökség (JAXA)

Őt meghalni küldték: kb. 2.500 m/s sebességgel fog a Hold felszínébe csapódni, de a csúcsán lévő légzsák megfogja annyira, hogy utána még pár percig adatokat továbbítson a JAXA földi bázisára.

Equuleus

Készítő: JAXA

Amilyen kicsi, olyan fontos, hogy milyen eredményre jut. Vízüzemű tolómotorral igyekszik stabil pozíciót felvenni a Föld-Hold távolság legkiegyensúlyozottabb gravitációs pontján. Ettől azt remélik, hogy későbbi mélyűrbe tartó küldetések kiindulópontja lehet.

Lunar Ice Cube

Készítő: Morehead Állami Egyetem

A LunaH-Map kiegészítő küldetését hajtja végre: ő infravörös spektrométerrel fogja kutatni a jég nyomait és mennyiségét.

LunIR

Készítő: Lockheed Martin

Innovatív mikrokriohűtővel ellátott középhullámú infravörös érzékelőket visz magával. Hőképeket készít a Hold felszínének összetételéről, aztán továbbáll a mélyűrbe, hogy élete hátralévő részében csillagokat fotózzon.

ArgoMoon

Készítő: Európai Űrügynökség

Hibrid mikropropulziós rendszerrel fog manőverezni a kriogenikus meghajtó fokozat körül. A célja a technikai és tájékoztató képek készítése.

Team Miles

Készítő: Miles Space

A gyártó csapat a NASA egyik tudományos versenyének győztese, mivel több mélyűrbe tartó küldetés lehetséges meghajtórendszerét képes önmagában tesztelni. Egy vízüzemű plasma tolómotortól várják a legtöbbet: ha minden jól megy, 96 millió kilométerre távolodik majd el a Földtől.

NEA Scout

Készítő: Amerikai Űrügynökség (NASA)

Ezzel egy Föld közelében (150 millió kilométerre) száguldó apró (százméteres) aszteroidát közelítenek meg. Ha sikerül, az több szempontból is világrekord, hiszen CubeSat még sosem jutott el egyetlen aszteroidához sem, ráadásul csupán egy 86 négyzetméteres napvitorlával kell megtennie a hatalmas távolságot.

BioSentinel

Készítő: NASA Ames

Mind közül az egyetlen, amelyik biológiai kísérleteket végez. Élesztőt vitt magával, de nem akármilyet, hanem egy speciálisan tervezett, sugárérzékeny törzset. A sejtkárosodást vizsgálják vele. Szó szerint életbe vágóan fontos misszió.

CuSP

Készítő: Southwesti Kutató Központ

Megmondja, milyen az idő az űrben. Komolyan.  Egy kicsi és megfizethető bolygóközi űridőjárás-elemző állomást visz magával, hogy alacsony és nagy energiájú részecskéket, valamint mágneses mezőket mérjen.

Az Orion a küldetés 26. napján lesz a legtávolabb a Földtől, és a 35. napon indul haza, hogy a 43. napon – tehát valamikor a két ünnep között – a Csendes-ócánban landoljon, valahol San Diego közelében. Az Artemis-2 küldetést 2023-ra tervezi a NASA – az ekkor induló űrhajón már emberek is lesznek, de ők nem szállnak le a Holdon, csak bejárják ugyanazt az utat, mint az Orion. A landolás dicső feladata a várhatóan 2025-ben startoló Artemis-3 misszió asztronautáira vár.

Gábor János, Okosipar.hu

Akár ez is tetszhet