Gépi tanulással idejekorán azonosítható a demencia
Az angliai Exeter Egyetem kutatói hatalmas mintán, több mint 15 ezer páciens adataival dolgoztak, és az analízisük két évre előre meg tudta mondani, hogy egy memóriakutatással foglalkozó klinikahálózat tünetmentes betegei közül kiken fognak mutatkozni a leépülés jelei. A döbbenetesen pontos módszer abban is jó, hogy jelezze, ha valakit tévesen diagnosztizáltak az időskori betegséggel.
A tanulmányra hivatkozó The Engineer szerint a tudósok saját fejlesztésű technológiája szinte minden esetben képes előre jelezni a demencia megjelenését. A kutatáshoz az Egyesült Államokban működő Nemzeti Alzheimer Koordinációs Központ 30 különböző intézetétől kértek adatokat, kifejezetten olyan páciensekről, akiken az első vizsgálatok alkalmával még nem mutatkoztak a memóriavesztés vagy a szellemi zavarodottság jelei, de később igazoltan megjelentek.
A klinikák 2005 és 2015 között 1568 olyan személynél állapítottak meg demenciát, akik a két évvel korábbi vizsgálatuk során még nem produkáltak tüneteket. Az angol tudósok gépi tanulásos megoldása 92 százalékos pontossággal azonosította őket, kizárólag az első alkalommal készült leleteikből, és 130 esetben téves diagnózist is felderített. Bár elsősorban nem erre az utóbbira fejlesztették, az alkalmazás tíz hibás vizsgálati eredményből legalább nyolcat biztosan kiszűr.
Az egyetem Alan Turing Szövetséghez tartozó szaktekintélye, David Llewellyn professzor igazolta: a felügyelete alatt készült tanulmány helytálló eredményeket tartalmaz, tehát az Exeter kutatói valóban megtanították a számítógépnek, hogy hogyan lehet legalább két évvel az első tünetek megjelenése előtt azonosítani a demencia jeleit. Az egyik szerző, Dr. Janice Ranson hozzáfűzte: ez egy rettegett betegség, amelynek vizsgálataiba már csak azért is érdemes lenne beengedni az IT-megoldásokat, hogy a páciensek és családjaik minden korábbinál biztosabb adatok alapján kapjanak vizsgálati eredményeket. Ez pozitivitás esetén a felkészülésben és a kezelésben, negatív leletnél a felesleges stressz elkerülésében bírhat nagy jelentőséggel.
Az adatelemző szoftver kedvéért egyébként nem szükséges eltérni az orvosi rutintól, vagyis csak olyan vizsgálatokra támaszkodva is pontos, amilyeneket eleve elvégeznek egy idős betegnél. Ilyen a memória és az agyi funkciók mérése, a kognitív teszt, vagy például az életvitel jellemzőinek rögzítése. A kutatók ehhez igazodva igyekeznek beépíteni a rendszert néhány intézet gyakorlatába, hogy élesben teszteljék a működését, bízva abban, hogy évek múlva megjelenhet a mindennapi gyógyászatban.
Gábor János, Okosipar.hu