Ki nem találnád, hol vannak a jövő munkahelyei!

Új gazdasági világrend kezd kialakulni: a feltörekvő ipari centrumok digitális infrastruktúra építésével és tehetségneveléssel építik azokat a régiókat, ahol egyre jobb lesz élni.

A negyedik ipari forradalom idejét éljük, és már kezd látszani, hogy milyen lesz a jövő munkahelye, illetve milyen technológiákra és innovációkra van szüksége a cégeknek, ha nem akarnak lemaradni. A nagy átalakulás katalizátora a világjárvány lett: viharos gyorsasággal formálta át a gazdaság arculatát, és mire nagyjából lecsengett, kiderült, mennyi munkahelyet párologtatott el. Az ILO Monitor legutóbbi adatai szerint 2020-ban legalább 114 millió ember veszítette el az állását. Munkaórákban mérve még tetemesebb szám jön ki: olyan, mintha 255 millió nyolc órában foglalkoztatott dolgozó tűnt volna el a gazdaságból, elesve összesen kb. 3,7 billió dollárnyi fizetéstől.

A változás kétoldalú: egyelőre nem lehet tudni, hogy mennyi munkahely szűnt meg végleg, ahogy egy darabig még arra sem lesz válasz, hogy mekkora mértékű elvándorlás sújtotta a klasszikusan nagy ipari központokat. Utóbbi nyomon követésére, az ipari migráció irányainak kutatására vállalkoztak a Cognizant adat- és AI-szolgáltató szakértői, amikor elkészítették A jövő 21 helyszíne című jelentést. Ezek bármennyire is különbözzenek, egytől egyig olyan alakulóban lévő centrumok, amelyek – digitális infrastruktúrát bevonva – habzsolják a modern lehetőségeket, így a következő száz évük várhatóan a felvirágzásról szól.

- Hirdetés -

Néhány nagyváros még ebből a 21-ből is kiemelkedik. Az egyik az elektronikai eszközök gyártására koncentráló Sencsen, amelynek gazdasága – köszönhetően a kormányzat agresszív iparosítási stratégiájának – már három éve előzi a Kína addigi éllovasának számító Hong Kongot. Ugyancsak nagyobb tempóban növekszik a természettudományos tehetséggondozásra építő Atlanta, hiszen hetedik helyen áll a legtöbb technológiai diplomát kiadó amerikai városok sorában, és a magasan képzett munkaerő miatt már vagy ezer cég telepítette ide a székhelyét. Dobogós még az indiai Kocsín, ami az ún. Kerala-modell követésével: sok zöld terület, fenntartható életmód, minőségi egészségügy és jólét megteremtésével indult kirobbanó fejlődésnek.

Nekünk talán az lehet a legtanulságosabb, hogy a 21-ből mindössze három feltörekvő helyszín európai, és még véletlenül sem olyan régiókban vannak, amelyek először jutnának eszünkbe. A jelentés szerint az öreg kontinensen a skóciai Dundee, az észt Tallinn és a portugál Lisszabon régiója lesz a legsikeresebb.

Gábor János, Okosipar.hu
(Forrás: Industry Today, World Economic Forum)

Akár ez is tetszhet