Metánevő baktériumokra épülő technológia enyhítheti a felmelegedést
Kaliforniai tudósok kifejlesztettek egy új technológiát, amivel kezelni lehet a légkörben gyorsan szaporodó, alacsony koncentrációjú metánkibocsátást. A nemrég publikált tanulmány szerint a tudósok azonosítottak egy metanotróf baktériumtörzset (Methylotuvimicrobium buryatense 5GB1C), ami alacsony koncentrációban (≤ 500 ppm) képes a metán elfogyasztására.
Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége szerint a kibocsátott üvegházhatású gázok 11,4 százaléka metán. Az erős gáz leginkább a szén, a földgáz és a kőolaj kitermelése, illetve szállítása során kerül a légkörbe, de az állattartás, a mezőgazdaság, a földhasználat és a hulladéklerakókban bomló hulladék is jelentősen növeli mennyiségét.
A Kaliforniai Egyetem kutatócsoportja azt javasolja, hogy a metánt az újonnan azonosított gázevő baktériumok segítségével természetes úton alakítsák át szén-dioxiddá és biomasszává. Mary E. Lidstrom, a tanulmány vezető szerzője kijelentette, hogy ennek az organizmusnak a csoportjai kvázi megeszik a metánt, ezzel eltávolítják a levegőből, és egy részét fenntartható fehérjeforrásként szolgáló sejtekké alakítják.
A technológia lényege, hogy a baktériumtörzseket ellenőrzött környezetben (például bioreaktorokban) kitenyésztik, és optimalizálják a metánfogyasztás hatékonyságának növelése érdekében, majd olyan kibocsátóhelyeken, például hulladéklerakókban vagy ipari létesítményekben helyezik el a telepeket, ahol nagy mennyiségű metángáz keletkezik.
„Például a szarvasmarhacsordák körül található magasabb koncentrációjú metánt gyorsan felfaló baktériumok nagyban hozzájárulhatnának a metánkibocsátás csökkentéséhez, különösen a trópusi mezőgazdaságban” – vélekedett az eredményeket vizsgáló Euan Nisbet, a londoni Royal Holloway Egyetem földtudományi professzora. „A baktériumok a metánt CO2-vé (sokkal kevésbé erős üvegházhatású gázzá) oxidálják, és ezt akár üvegházakba is lehet pumpálni, hogy a segítségével paradicsomot termesszenek.”
A metánevő törzs az alacsony energiaszükséglet miatt képes a metánkibocsátás nagymértékű fogyasztására, és ötször jobban vonzza a gázt, mint bármely más baktérium.
„Hússzorosára kell növelnünk a metánkezelő egységet. Ha ezt el tudjuk érni, akkor a legnagyobb akadályok a beruházási tőke és a közvélemény elfogadottsága lesznek. Úgy véljük, hogy három-négy éven belül terepi kísérleti teszteket tudnánk végezni, a méretnövelés pedig ezután a beruházási tőkétől és a kereskedelmi forgalomba hozataltól függne” – fűzte hozzá Lidstrom. A módszer tömeges megvalósításához a tudósok szerint több ezer nagy teljesítményű reaktorra lesz szükség.
Gábor János, Okosipar.hu