Ő lehet az első kiborg

„Nem haldoklom, hanem átalakulok. Ó, mennyire imádom a tudományt!”, mondta Dr. Peter Scott-Morgan néhány éve, nem sokkal azelőtt, hogy alávetette magát egy műtétnek, ami miatt végleg elvesztette a hangját. A brit tudósnál 2017-ben diagnosztizáltak izomsorvadással járó motoneuron-betegséget (MND), az orvosok legfeljebb két évet adtak neki, de úgy döntött, hogy nem adja fel, inkább a lehető legváltozatosabb beavatkozásokkal kiborggá alakítja saját magát. A robotikával foglalkozó kutató projektje mögé példátlan számú technológiai cég sorakozott fel, és azon dolgoznak, hogy akkor is minőségi életet élhessen, amikor már a betegsége egy teljesen magatehetetlen testbe zárja a tudatát.

Út az exoskeletonig

Peter a tervek szerint már ebben az évben megkapja autonóm kerekesszékét, sőt, az exoskeletonja is elkészülhet, ami újra teljesen cselekvőképessé teszi, írja a Medical Technology. De hogy jutott el idáig kevesebb, mint négy év alatt?

A kiborggá váláshoz hét nagy mérföldkövet kell teljesítenie. Az első kettőt a diagnózist követő évben érte el: ún. integrált tripla osztómiát hajtottak végre rajta, ami biztosítja a gépi táplálást és az ürítést, majd a gége műtéti eltávolítása következett (harmadik mérföldkő), megakadályozandó a nyál tüdőbe szivárgását. Mielőtt ezt az utóbbi beavatkozást elvégezték volna, 15 órányi hangmintát rögzítettek vele, hogy később mesterségesen újra felépíthessék a beszédét, a saját hangján.

A folyamat hasonlít arra, amit a szintén MND-s Stephen Hawkingnál alkalmaztak – az Intel lényegében ugyanazt a technológiát fejlesztette tovább. Peter is a szeme mozgatásával „gépel”, de egy szövegfelismerő mesterséges intelligencia is dolgozik a háttérben, ami kiváló találati aránnyal következtet a szavakra, amelyeket ki akar mondani (negyedik mérföldkő). Jelenleg ott tart, hogy elég csupán a mondandója tíz százalékát „begépelnie”, és az MI máris tudja, mire gondolt, de később a lezajlott beszélgetésekből tanulva már erre sem lesz szükség: komplett válaszokat kínál majd fel neki a szoftver, neki csak választania kell.

A digitálisan felépített beszéd mellé a tudós mimikáját idéző 3D avatár is készült (ötödik mérföldkő), amely később az exoskeleton arca lesz:

Az utolsó két mérföldkő: autonóm kerekesszék és exoskeleton

Ahhoz, hogy a világ első emberi kiborgjává változzon, dr. Scott-Morgannek önálló mozgásra is szüksége lesz. Erre még az előtt kell megtalálni a megoldást, hogy a kezében lévő izmok felmondják a szolgálatot, és nem lesz többé képes irányítani a meglévő kerekesszékét. A DXC már jó ideje dolgozik egy önvezető járművön, amely hangutasításra (például: „Vigyél a konyhába!”) a kívánt helyszínre viszi. Ez az eszköz már 2021 közepére elkészülhet, ahogy az a Permobil is, ami álló- és fekvőhelyzetbe képes helyezni a tudós testét (hatodik mérföldkő).

A végső állomáshoz egy ennél is kifinomultabb géppel, Charlie-val (Cyborg Harness And Robotic Locked-In Exoskeleton) érkezhet el. Ebben a mesterséges „testben” hangolódik össze az öt alapvető képesség: a szintetikus hang, az avatár, a szövegkövetkeztető MI, az önvezető jármű, illetve maga az exoskeleton, és mindezek körülveszik a felhasználót, aki a Microsoft kevert valóságot megjelenítő headsetjén, a HoloLensen keresztül vesz részt az őt körülvevő világban. A programban közreműködő cégek most megfeszített tempóban dolgoznak azon, hogy a különböző eszközeik kompatibilisek legyenek, és maximálisan kiszolgálják Petert.

A tudós nemcsak a saját életminőségén szeretne javítani, hiszen a programot finanszírozó Scott-Morgan Alapítvány minden felfedezett módszert és technológiát közkinccsé tesz, így szabadon felhasználható más, mozgáskorlátozottakat segítő fejlesztésekhez.

Gábor János, Okosipar.hu