A katonai célú, ún. öngyilkos drónokat ugyan Iránban gyártják (majd a hírek szerint százszámra küldik őket Oroszországba), de a kifejlesztésükhöz korábban brit egyetemek is hozzájárultak – derült ki a The Jewish Chronicle (JC) riportjából. A Reuters közben lehozta, hogy a fegyverszállítás tényét a Fehér Ház is megerősítette: a pilóta nélküli repülőket (UAV-ket) Kaszpi-tengeri útvonalon juttatták el az orosz erőknek, akik be is vetették azokat Ukrajnában. Mindez sérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2015-ös határozatát az iráni atomalkuról – jelezte Franciaország, Németország, az USA és Ukrajna mellett az a Nagy-Britannia, akihez csavaros úton, de szintén kapcsolódnak a kamikaze UAV-k.
A JC közölte: Irán drón- és rakétaarzenálját a gyakorlatban nem a helyi kormány, hanem a terroristává minősítés szélén táncoló Iszlám Forradalmi Gárda nevű katonai szervezet ellenőrzi, így a drónflották ENSZ-határozatba ütköző Oroszországba továbbításának felelőssége is őket terheli. Az ügy kipattanása miatt az Egyesült Királyság megtiltotta a katonai és „kettős felhasználású” technológia Iránba történő exportját, és nemrégiben további szankciókat vezetett be olyan iráni személyek és szervezetek ellen, akik kamikaze drónokat szállítanak az oroszoknak.
Az intézkedésre jó okuk volt, hiszen kiderült, hogy brit tudósok valóban együttműködtek Teheránnal katonai drónok hajtóműveinek továbbfejlesztésében: növelték azok repülési magasságát, sebességét és hatótávolságát is. A projekteket Irán finanszírozta – fűzi hozzá a JC, ami szintén megtudta, hogy az Imperial College, a Shahrood Műszaki Egyetem és a mashhadi Ferdowsi Egyetem még közös tanulmányt is írt egy jelentős brit-iráni kutatási programban vizsgált drónmotorról. Az ennek hatására továbbfejlesztett meghajtórendszer számos előnnyel jár: nagyobb teljesítmény, alacsony üzemanyag-fogyasztás, hosszútávú repülés és a szélsőséges körülményekkel szembeni tűrőképesség. Oroszország jelenleg pontosan ugyanilyen, HESA Shahed 136 névre hallgató dróntípust használ ukrán célpontok megtámadására.
- Hirdetés -
A vonatkozó kutatás amúgy kiterjedt katonai célú energiafegyverek, optikai kommunikáció és egyéb technológiák fejlesztésére, amelyek ugyancsak hasznosnak bizonyulhatnak az iráni repülőgépipar számára. A JC szintén megállapította, hogy brit és iráni tudósok együttműködve vizsgálták az UAV-k mobil bázisállomásként történő felhasználását is, azzal a céllal, hogy kiterjesszék egyes kommunikációs rendszerek hatótávolságát. Ugyancsak közösen dolgoztak katonai repülőgépek gyártásához ideális fémötvözetek, valamint páncéllemezek korszerűsítésére szolgáló bevonatok fejlesztésén. Az ügy hatalmas felháborodást váltott ki a brit közéletben: a parlamenti képviselők az illetékes kormányhivatalokat kritizálják, mert azok „nem megfelelően hajtják végre a szigorú szankciórendszer utasításait”.
Gábor János, Okosipar.hu