Az AI és a robotika az intelligens gyárak forradalmának motorja
Az AI és a robotika korai alkalmazói a gyártásban hatékonyságot és költségcsökkentést érnek el. Ezen a dollármilliárdos piacon a modernizálás hanyagolása egyet jelent az elkerülhetetlen hanyatlással és lemaradással – írja az Industry Today.
A feldolgozóipar átalakulóban van, hiszen a mesterséges intelligencia (AI) és az automatizálás új korszakot nyitnak a gyártási folyamatok optimalizálása terén. Az AI-alapú analitika, a gépi tanulás (ML), a robotizált folyamatautomatizálás és az együttműködő platformok korai alkalmazói nem túlzás azt állítani, hogy máris versenyelőnybe kerültek, hiszen a technológia által úgy növelték a hatékonyságukat, hogy közben csökkenteni tudták a költségeiket.
Bár a szakértők dollár tízmilliárdos növekedést jósolnak ezen piaci szegmensben az AI gyártási megoldásainak elfogadottsága napjainkban alig éri el a 20 százalékot, ami jelzi, hogy nyílik az olló az intelligens rendszereket alkalmazó és a modernizálásra szoruló vállalatok között.
Azok, akik nem kezdenek időben modernizálni, az innovációk híján égbe szökő költségekkel és csökkenő termelékenységgel szembesülnek idővel. Ezzel egyenes arányban kockáztatják, hogy behozhatatlan előnyhöz juttatják az innovációra nyitott, arra forrásokat szentelő versenytársaikat.
A széles körű iparági munkaerőhiány a vállalatok több mint kétharmadát érinti, és az előrejelzések szerint 2030-ra a betöltetlen álláshelyek száma 2,1 millióra nő, komoly lépések szükségesek tehát a képzett munkaerő felvétele és megtartása terén is. Ezzel párhuzamosan a kezelendő adatok mennyisége egyre nő, és az ellátandó feladatok összetettsége is fokozódik. Az automatizáció és az intelligens rendszerek bevezetése tehát nélkülözhetetlenné vált a célzott kapacitás teljesítéséhez a jelen munkaerőpiaci feltételek közepette. A feladatok automatizálása már nem a versenyképesség fenntartásához, hanem a napi, hatékony működés biztosításához szükséges. A vállalatoknak nem marad más útja, mint élni az AI és a fejlett analitika lehetőségeivel.
Bár az analitika és az optimalizálás számos azonnali hozamot kínál, a hosszú távú prioritásnak az adatok konszolidációjának kell lennie. A kollaboratív adatplatformok kiválóan alkalmasak az adatkonszolidáció racionalizálására, mivel megkönnyítik a különböző rendszerek közötti zökkenőmentes integrációt és kommunikációt, biztosítva az információkezelés egységes és koherens megközelítését.
2030-ra a munkaerő egyharmadát a Z generáció fiataljai alkotják majd. Ezen korosztály képviselőinek 80 százaléka vallja, hogy fontos számára az, hogy olyan csúcstechnológiákkal dolgozzon, mint az AI. Vagyis az innovatív megoldások integrációja segíti a munkaerő-toborzást, és vélhetően a -megtartást is. A legmegerőltetőbb feladatok és folyamatok optimalizálása pedig lehetővé teszi, hogy a munkavállalók az ismétlődő nehéz munkák helyett a magasabb értékű felügyeletre, például az anomáliák felderítésére és a megelőző ellátásra összpontosíthassanak.
A hatékonyság és a teljesítmény hosszú távú növekedése jelentősen felülmúlja a technológiai integráció kezdeti nehézségeit. 2024 lesz az az év, amely minden eddiginél világosabban megmutatja, hogy az AI és a hozzá hasonló technológiák szükségessége immár nem opció, hanem működési feltétel.
Vörös István, NEW technology