Grant Thornton szakértő: Mitől fenntartható a beszerzés?

A beszerzési területre, a beszerzőkre egyre nagyobb nyomás nehezedik annak érdekében, hogy integrálják a fenntarthatóság kritériumait a beszerzésekbe, támogassák a körkörös gazdaságra történő átállást, a vállalat karbonsemlegességi céljait. Miként lehetséges ez, miközben a fenntarthatósági/ESG szakértők is folyamatosan változó szabályozásról, kialakulóban lévő gyakorlatokról beszélnek? Továbbá az üzleti elvárások gyakran ellentétben állnak a fenntarthatósági szempontokkal, vagy legalábbis jelentős extra ráfordítás szükséges a két követelmény összehangolására?  Dr. Balásfalvi-Kiss András, a Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég ESG üzletágának vezetője a következőkben ezzel kapcsolatban ad iránymutatást.

Az elmúlt évek váratlan eseményeinek hatására a beszállítói lánc értékelése, újragondolt menedzsmentje a legtöbb cégvezetés számára a kiemelt kérdések közé került. A szervezetek még nem is tértek magukhoz a pandémia által kiváltott, az ellátási láncokat sokkoló eseményektől, de máris sorra következett az ukrán konfliktus, az energiaválság, majd a Szuezi-csatorna elzáródása. Az üzleti döntéshozóknak, a beszerzőknek, kategóriamenedzsereknek korábban nem ismert szempontokat kellett figyelembe venniük, hogy a beszerzés folyamata üzleti szempontból fenntartható legyen.

“Felerősíti a problémákat, hogy az elmúlt időszakban az üzleti partnerek sok esetben eltávolodtak egymástól, a beszállítók bevonása helyszíni bejárások, auditok nélkül történik meg, a megrendelők és beszállítók között gyakoriak a virtuális kapcsolatok. Ellenben, ha kiderül, hogy egy beszállító megsérti az emberi jogokat, nem tartja be a munka-, vagy IT biztonsági előírásokat, a vállalat egyre jelentősebb reputációs, stratégiai és pénzügyi kockázatnak van kitéve” – emeli ki dr. Balásfalvi-Kiss András, a Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég ESG üzletágának vezetője

- Hirdetés -

Eközben az uniós piacra, vagy az EU piacain jelen lévő vállalatok számára dolgozó társaságok oldalán megjelentek megrendelői elvárásként a különböző compliance (megfelelési), majd fenntarthatósági felmérések, elvárások (pl. karbonlábnyom csökkentésre tett vállalás előírása). Végül pedig egységes uniós elvárásként a CSRD (vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv) és a CSDDD (Vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelv) rendeleteknek történő megfelelés nem lehetséges a beszállítói lánc tagjaitól történő adatgyűjtés és a beszállítói fenntarthatósági kockázataik értékelése nélkül.

Fentiek következtében a versenyképességüket megőrizni akaró szervezetek beszerzési területük továbbfejlesztésére kényszerülnek.

A Grant Thornton ESG szakértője a következőkre hívja fel a figyelmet:
  • Stratégia és célok: a megfelelést frissített beszerzési stratégia/policy kiadásával érdemes kezdeni, melyre már építhető egy a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vevő éves beszerzési terv. A fenntarthatósági célok nagyon sokszor (pl. energia, vízhasználat, csomagolóanyag stb.) szorosan összefüggenek a költséghatékonysággal, erre érdemes hangsúlyt helyezni a szervezeti elköteleződés erősítése érdekében.

2) Menedzsment elköteleződés: a vezérigazgatónak/ügyvezetésnek személyesen kell megerősítenie a szabályozási megfelelés, az ESG és az etikus magatartás fontosságát a beszállítók, alkalmazottak, ügyfelek és a nagyvilág felé.

3) Szabályozási háttér megteremtése: világos és egyértelmű beszerzési politika és eljárások bevezetése a szabályozási megfelelés és kockázatkezelés érdekében. A szabályozás egyértelműen kezelje az emberi jogokkal és a tisztességes üzleti magatartással kapcsolatos elvárt magatartást.

4) Képzés: mindenkinek, aki harmadik felekkel foglalkozik, képzésben kell részesülnie, hogy megismerje a vonatkozó irányelveket, az ellátási lánc kockázatkezelését, a legjobb gyakorlatokat és világos felhatalmazással kell rendelkezniük, hogy kommunikálják a vállalat elvárásait a beszállítók felé. A kulcsmunkavállalók részére fenntarthatósági mentoring javasolt.

5) Beszállítói átvilágítás: hatékony átvilágítási rendszerrel rendelkező cégek egyszerre felelnek meg a szabályozási elvárásoknak, és tesznek szert előnyre a versenytársaikkal szemben. A jogszabályok által előírt adatszolgáltatási és kockázatelemzési kötelezettség, beszállító átvilágítási rendszer nélkül nem lehetséges. A beszállítók kockázatainak felmérése a jogszabályi megfelelésen túlmenően is fontos egy kellően rugalmas és a válsághelyzetekre jobban reagáló beszállítói lánc kiépítése érdekében.

6) Együttműködés: együttműködés az üzleti területekkel és beszállítókkal annak érdekében, hogy felülvizsgálatra kerüljenek a folyamatok, technológiák, bevált gyakorlatok, és ezáltal a szervezet működése fenntarthatóbbá váljon. A társaság által tett vállalások tovább hárítása a beszállítók felé akkor lehet igazán hatékony, ha a szervezet rendszeres, bizalmon alapuló kapcsolatot tart fenn a fejlesztés érdekében partnereivel.

7) Egyértelmű kommunikáció: a szervezet megfelelőségi politikáját és az etikus magatartással kapcsolatos elvárásait szükséges egyértelműen kommunikálni az üzleti partnerek felé, illetve fontos azokat a szerződések részévé tenni és érvényesíteni.

“Fentiekből is látható, hogy a beszerzés területe és általában a vállalatok működése jelentős változás előtt áll. Az is látható azonban, hogy azok a vállalatok, akik időben elkezdik a felkészülést, ezeknek a versenyképességet alapjaiban meghatározó kihívásoknak nemcsak meg fognak tudni felelni, hanem az értéklánc rugalmasságának növelésével, a beszállítói kapcsolatok mélyítésével jelentős versenyelőnyre tudnak szert tenni” – mondja dr. Balásfalvi-Kiss András.

Grant Thornton