Háromféle rákot szűr az AI egyetlen csepp vérből

Kínai tudósok hoztak létre egy olyan mesterséges intelligencia alapú gyorstesztet, aminek a rák diagnosztizálásához kevesebb, mint 0,05 milliméternyi szárított vérre van szüksége, és percek alatt kidobja az eredményt. A specifikus vér biomarkerek szűrését ma is a rák korai stádiumban történő felismerésének lehetséges módszereként ismerik, azonban egyes megbetegedések, mint a hasnyálmirigy-, a vastagbél- vagy a gyomorrák esetében nincsenek pontos vérvizsgálatok a diagnózis felállításához.

A Nature-ben megjelent tanulmány szerint világszerte több, mint egymilliárd embernél magas az elhibázott diagnózisok aránya. Sürgősen szükség lenne tehát olyan diagnosztikai eszközökre, amelyek nagy pontosságúak és megfizethetőek. De vajon segíthet-e az új teszt? Alighanem igen, mert a kutatók azt találták, hogy az esetek 82-100 százalékában volt képes azonosítani a rákos sejtek jelenlétét – mindezt csupán néhány perc alatt, ráadásul olyan, vérvizsgálattal nehezen vagy nem szűrhető daganatok esetében, mint a hasnyálmirigy-, gyomor- vagy vastagbélrák, ami a kutatás kifejezett fókuszában volt.

Tesztelték a modellt, és azt is, hogy mennyire hatékonyan tud különbséget tenni a rákos és a nem rákos véradók között. Az eredményeket összehasonlították a hagyományos, folyékony véren alapuló tesztekkel, amelyek azt mutatták, hogy a szárított vérfoltok is nagyon hatékonynak bizonyultak a diagnózis felállításában. A hasnyálmirigyrák esetében az esetek 81,2 százalékát tudták száraz mintából kimutatni, míg a folyékony vérminták esetében ugyanez 76,8 százalék volt.

- Hirdetés -

A szárított szérumfoltok (DSS) kis szérumminták. Amikor megszáradnak, későbbi elemzésre eltárolják és általában különböző diagnosztikai vizsgálatokhoz használják őket. A rákdiagnosztika esetében a szárított vérfoltok használata kihívást jelenthet. Ennek oka az érzékeny biomarkerek lebomlásában és a megbízható eredményekhez gyakran nem megfelelő vérmennyiségben keresendő. Egy gépi tanulási AI-modell segítségével megállapították, hogy a DSS-minták fontos biológiai markereket őriznek meg. Ez kulcsfontosságú a diagnosztikai pontosság javításához.

Bár az eredmények nagyon meggyőzőek, a tudósok saját bevallása szerint is évekre vagyunk attól, hogy napi gyakorlatba kerüljön a teszt, pedig a bevezetése hatalmas jelentőséggel bírna, főleg a világ kevésbé fejlett régióiban. Egy ilyen vértesztnek kiterjedt klinikai vizsgálatokon kellene átmennie, ami több ezer beteget jelent és a hatósági felülvizsgálatot is magában foglalja, vagyis nagyon hosszú út lesz még, mire az ígéretes teszt tényleges használatba kerül.

Gábor János, Okosipar.hu