Indul az önvezető földalatti áruszállítás Svájcban

Évek előkészítése után nemrég zöld utat kapott a Cargo Sous Terrain (CST) autonóm, felszín alatti szállítórendszer, és közel a rajt, amikor megkezdik a kivitelezését is. Mivel a szállító járművekhez nincs szükség sofőrre (amúgy sincs elég belőlük), az áruszállításnál nem kell többé figyelembe venni komfort- és sebességigényeket. Az önvezető tárolók komótos tempóban, egyszerre három sávon osztják majd el az árut, akár városok, régiók vagy logisztikai központok között, és ezzel drasztikusan csökkentik a kapacitásuk végéhez közelítő utak terhelését.

Ilyen az, amikor tényleg okosan, előre gondolkodva előzik meg a bajt: Svájc évekkel ezelőtt kiszámolta, hogy (a 2010-es szinthez képest) 2040-re 37 százalékkal fog növekedni az ország közúti teherforgalma, és ennek sem a környezeti, sem az infrastrukturális következményeit nem kívánják megvárni. Az IEEE Spectrum emlékeztet: a földalatti szállítórendszer ötlete először 2016-ban merült fel, és még a haladó szellemű svájci államigazgatáson is 2021. decemberéig tartott átverekedni az engedélyezését. A CST projekt hivatalosan 2022. augusztus 1-jén kezdetét veszi, és be kell vallanunk, hogy eddig kevés hasonló tervben láttunk akkora fantáziát, mint ebben itt:

- Hirdetés -

Az egész annyira pazar, amennyire csak lehetséges – még akkor is, ha a hálózat építésével járó földmunkákat kevésbé érezzük környezettudatosnak – hiszen a végeredmény egy minden eddiginél fenntarthatóbb és hatékonyabb teherszállító rendszer megvalósulása lesz. A raktári szállítószalagok elvén nyugvó CST-vel gyakorlatilag a föld alá temetik az áruszállítást: az alagutakban 30 km/h-val közlekedő autonóm szállítórobotok továbbítják a nagyobb tömegű rakományokat, miközben a mennyezetre telepített sínen jóval nagyobb sebességgel rohangálnak a könnyebb csomagokat továbbító eszközök. A tervezők előálltak egy hűthető tároló koncepciójával is, így a friss élelmiszereket szintén lehet majd utaztatni a CST vonalain.

A fenntarthatóság jegyében született program a világon először teremti meg a lehetőségét annak, hogy egyszerre kis mennyiségű árut is gazdaságosan, karbonsemleges módon lehessen célba juttatni. Persze ezzel sokat csökken a helyigény, mivel nem lesz többé szükség a rakomány ideiglenes tárolására.

A svájciak 30-35 milliárd dollárból (kb. 12-14 ezer milliárd forintból, vagyis 3-4 Paks II. projekt büdzséjéből) hoznák létre a teljes, 500 kilométeres hálózatot, de az első fázisban „csak” egy 70 kilométeres szakaszt fognak megépíteni, hárommilliárd dolláros költséggel (kb. 1.200 milliárd forintból). Ezen tíz állomás létesül, és Zürichet fogja összekötni a tőle nyugatra eső härkingen-niederbipp-i logisztikai központtal. Ezt a vonalat, majd később a teljes hálózatot megújuló energiával tervezik üzemeltetni, és ezzel – mai számításaik szerint – 40 százalékkal tudják csökkenteni a közúti teherforgalom mértékét.

Gábor János, Okosipar.hu

- Hirdetés -

- Hirdetés -

Akár ez is tetszhet