- Hirdetés -

Növelhető most már a fotoszintézis hatékonysága is

Az Illinois-i Egyetem biomérnökei szenzációs eredményről számoltak be: különböző transzgenetikai eljárásokkal képesek fokozni a szójabab fotoszintézisének hatékonyságát – anélkül, hogy a vetőmag minősége akár csak egy kicsit is romlana.

Az amerikai egyetem Carl R. Woese Genom Biológiai Intézetében végzett kutatás szerint a jobb fotoszintézis magasabb termésátlagot eredményez – vázolja a Science Daily. Talán mondani sem kell, hogy az élelmiszerválsággal fenyegetett világpiacon mekkora jelentősége van egy olyan felfedezésnek, ami emelni tudja az élelmezési célú növények hektáronkénti termésátlagát.

Az ENSZ élelmiszerbiztonsággal foglalkozó részlegének legfrissebb riportja szerint tavaly már a világ lakosságának tíz százaléka éhezett, és ez egy jelenleg megfékezhetetlennek tűnő, évek óta fokozódó tendencia következménye. Az UNICEF szerint 2030-ra több mint 660 millió ember fog szenvedni élelmiszerhiánytól és alultápláltságtól. Mindennek a két legfőbb oka az ellátási láncok gyengélkedése, ami csökkenti a hozzáférhetőséget, valamint a klímaváltozás, hiszen az időjárási körülmények egyre kevésbé kedveznek a hagyományos növényeknek.

- Hirdetés -

Az étkezési növénykultúráknak a világgal együtt kell változniuk, ha növelni akarjuk a betakarítható mennyiségeket – a tudósok erre dolgoztak ki új megoldásokat, amelyeket összefoglaló néven úgy hívnak, hogy „a fotoszintézis hatékonyságnövelésének realizálása” (RIPE).

A program elsősorban a Szaharától délre eső Fekete-Afrika országain segíthetne. Itt több nemzetközi szervezet is próbálja – egyelőre átütő siker nélkül – stabilizálni az élelmiszer-ellátást, a Bill & Melinda Gates Alapítványtól az Egyesület Királyság Külügyi és Nemzetközösségi Minisztériumáig.

„Az élelmiszerhiánytól szenvedők száma folyamatosan nő, és e tendencia megfordításához az ellátás szintjén van szükség változtatásokra” – mondta Amanda De Souza, a RIPE projekt tudósa, a kapcsolódó tanulmány vezető szerzője. „A kutatásunk azt mutatja, hogy hatékony módszerrel járulunk hozzá azon emberek élelmiszer-biztonságához, akiknek a legnagyobb szükségük van rá, és közben elkerülhetjük, hogy még több földterületet vonjanak be a termelésbe.”

A RIPE program már legalább egy évtizede zajlik, de most először fordult elő, hogy a kutatók egy tényleg működő megoldást tettek le az asztalra. A szójabab esetében az ún. pigmentciklus, vagyis a növény saját fényvédelmi rendszere az, amihez érdemes lenne hozzányúlni. Ez teljes napsütésben indul be, azzal a céllal, hogy elossza a felvett energiafelesleget, magyarán megóvja a károsodástól a leveleket. Árnyékban ennek épp az ellenkezője történik: ki kell kapcsolni ahhoz, hogy a levelek minél hatékonyabban folytathassák a fotoszintézist. Az átállás természetes esetben hosszú percekig tart; ilyenkor a szója értékes energia felvételéről marad le.

Az Illinois-i Egyetemen azt a három gént vették górcső alá, ami a fentebb vázolt folyamatért felel. Megvizsgálták, hogy a módosításuk milyen arányban növelhetné az expozíció sebességét, hiszen ha minden egyes átállásnál csak pár percet megspórolnak a növénynek, akkor az sokkal nagyobb intenzitással fejlődhet. A RIPE módszerrel eddigi állás szerint húszszázalékos termésátlag-növekedést lehet elérni anélkül, hogy akár csak a legkisebb mértékben is romlana a vetőmag minősége.

A tudósok először dohánypalántákon tesztelték az elméletet, hiszen ennek a növénynek a genetikai felépítését kifejezetten könnyű megváltoztatni, miközben már egyetlen tőből is nagy mennyiségű magot lehet kinyerni. A szójababnál ugyancsak működni látszik a módszer, ezért jöhetnek a tereppróbák: az első transzgenikusan módosított magokat még idén elvetik, így jövőre meggyőződhetnek róla, hogy helyesek voltak-e a számításaik.

Gábor János, Okosipar.hu

- Hirdetés -

https://www.okosipar.hu/wp-admin/post.php?post=7773&action=edit#