Ők képviselik hazánkat a tudományos EB-n

Egy ócsai, egy pannonhalmi és egy budapesti diák képviseli hazánkat a 32. Fiatal Tudósok Európai Versenyén, amelyet szeptemberben rendeznek, a spanyolországi Salamancai Egyetemen. A kvalifikáció a hazai rendezésű 30. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutatón dőlt el: a bírálók csillagászati, gyógyszerészeti és informatikai projektet válogattak az első háromba, de külön szekcióban a tavalyi győztesek, például a mesterséges intelligenciával, illetve a marsjáró-koncepcióval foglalkozó magyar diákok is ott lesznek a kontinensviadalon.

A legjobb idei projektek közé került Balázs Gábor Gergő (Ócsai Bolyai János Gimnázium) „Láthatatlan kísérő nyomában egy egzotikus csillagrendszerben” című tanulmánya, amelyben egy magyar tudósok által 2015-ben felfedezett kettős csillagot vizsgál. A diák az után kutatott, hogy az égitestnek lehet-e társ- vagy exobolygója, amelynek létezését öt év alatt felgyűlt archívum adatai alapján igyekezett bizonyítani vagy cáfolni. Bár arra jutott, hogy a vizsgált terület közelében ilyen égitestek jelenléte nem állapítható meg, sikeresen pontosította a szubtörpe-vöröstörpe kettőscsillag periódusát.

Ugyancsak az elsőként kiemeltek közé került Seitz Erik (Pannonhalmi Bencés Gimnázium) biológiai kutatása, amelyben az epiteliális-mezenchimális átmenetet (EMT), magyarán a rákos áttéteket kialakító folyamatokat tanulmányozta. A diák az EMT többsejtes hálózatos modelljének kifejlesztésében, vagyis olyan tudományos projektben vett részt, aminek célja az áttétek keletkezésének és a rákos sejtek kommunikációjának megértése, végső soron pedig a metasztázist potenciálisan gátló gyógyszercélpontok megtalálása. Reméljük, hogy egyszer majd leírhatjuk: ő találta meg az áttétes daganatok gyógymódját.

Szintén utazik az európai döntőre Radó János (Berzsenyi Dániel Gimnázium, Budapest), a PenAlone nevű találmánnyal. A diák egy, az eddig ismert eszközöktől eltérő működésű digitális tollat készített. A hegyét nem a kijelzőn kell mozgatni ahhoz, hogy megjelenítse a szabadkézi mozdulatokat, hiszen erre bármilyen felületen képes. A trükk mögött a toll hegyébe épített szilícium alapú MEMS 3D erőmérő szenzor áll: az eszköz meghatározza a súrlódási erő nagyságát és irányát, melyből kiszámítja a megrajzolt vonal irányát, illetve hosszát, és ez jelenik meg a digitális rajzlapon. Az írás, illetve mozgatás során bekövetkező elfordulások kezelésére egy giroszkóp szenzort is beépített.

Magazinunk kedvence: a 3D szkenner telefonnal

Csodálatos látni az első helyekre befutó diákok tudományos kreativitását, de ipari témákkal foglalkozó szerkesztőségként örömmel emeljük ki a mezőnyből személyes kedvencünket is: a második kategóriában díjazott munkák között a tatabányai Szőnyi Balázs innovációjától esett le az állunk. A TSZC Bánki Donát – Péch Antal Technikum tanulója azt vallja, hogy a mai okostelefonok és tabletek nagyobb, drágább szkennereket is kiválthatnak, egy szemtelenül olcsó kiegészítő segítségével. A készülékek úgy változnak 3D szkennerré, hogy az elő- vagy hátlapi kamera elé 45 fokos szögben álló tükröt helyezünk, ami így a lidar szkenner képét tükrözve az eredetinél jóval nagyobb és használhatóbb látószöget eredményez. A periszkópra emlékeztető fejlesztéshez applikációt is írt: a szoftver 30 ezer képpontot vetít a szkennelni kívánt tárgyra, miközben a TrueDepth kamera elmenti az egyes pontok távolságát. Az így kapott „pontfelhő” összekötésével megkapjuk a test pontos 3D modelljét, és az egész folyamat nem igényel többet 2-3 kattintásnál!

Gábor János, Okosipar.hu
(Forrás: Magyar Innovációs Szövetség)