Zseniális dekarbonizációs ötletet fejleszthet tovább a 44.01
Elon Musk is támogatja a bizarr nevű angol startupot (44.01), amelynek tudósai az anyatermészet trükkjét használnák fel arra, hogy szén-dioxidot vonjanak ki a legkörből. Erre a mára életbevágóan fontossá vált folyamatra önállóan képesek az Omán és az Egyesült Arab Emirátusok északi partvonalán húzódó Hadzsar-hegység sziklás kitüremkedései.
A festői vonulat részben olyan kőzetből (peridotitból) áll, ami megköti és szilárd ásvánnyá alakítja a levegőben lévő szén-dioxidot, csak éppen nagyon lassan csinálja. A 44.01 laborjában alighanem rájöttek, hogyan kell felgyorsítani a folyamatot – véli az IEEE Spectrum.
Ehhez is köze van Elon Musknak, de a terv nem az övé, „csupán” mecénásként jelenik meg benne, hiszen a britek koncepciója a dollármilliárdos XPrize Carbon Removal versenyén jutott be az első 15 helyezett közé. A pazar teljesítmény máris egymillió dolláros támogatást ért a csapatnak, akik nemrég egy londoni startuppal, a Mission Zero Technologies-szel fogtak össze az elképzelés részeletekbe menő kidolgozásáért.
A Hadzsar Projekt névre keresztelt terv arról szól, hogy energiahatékony módszert találjanak a légkör dekarbonizációjára. Arra készülnek, hogy egy év alatt megkötik a versenykritériumok között szereplő ezer tonna légköri szén-dioxidot, úgy, hogy napi 3-4 tonnát injektálnak peridotit sziklákba. A kivitelezéshez 2023 első felére terveznek felépíteni egy kísérleti üzemet Ománban, ahol a kőzet egyszerűen, nagy mennyiségben hozzáférhető.
Ha a projekt sikeres, további normatívákat remélhetnek – de ekkor már aligha csak Elon Musk versenyének összdíjazásából (ami egyébként a legnagyobb magántőkéből finanszírozott alap, amit eddig dekarbonizációs kutatásra szántak). Bár az sem lesz semmi: a győztes projekt, amellyel az alkotók legalább ezer tonna szén-dioxid kivonását tudták végrehajtani, 2025-ben megkapja az XPrize fődíját, 50 millió dollárt – meg persze a világhírt, ami további befektetőket sejtet.
A 44.01 tényleg figyelemfelkeltő terve mellett a legváltozatosabb elképzelések jelennek meg a verseny első 15 pozíciójában. Van, aki a farmok természetes eredetű hulladékát különböző vegyszerekkel alakítaná szénné, hogy aztán elássa a végeredményt, míg mások karbonevő alga- és hínártelepek létrehozásával vagy az óceánok pH-értékének növelésével érnék el a minél nagyobb mennyiségű szén-dioxid elnyelését.
Nem véletlen, hogy a magánbefektetőket (Muskon kívül például Bill Gates-t vagy a Google alapította Alphabetet) és a kormányzatokat is egyre jobban izgatja a dekarbonizáció. Az ENSZ legfrissebb adatai szerint már rég nem elég a maradandó károk megelőzésére, ha az emberiség leáll (nem fog) a károsanyag-kibocsátással. Az átlaghőmérséklet növekedésének 1,5 fok alatt tartásához már nagy mennyiségű elvonásra is szükség lesz, hiszen a jelenleg évi 36 milliárd tonnás szén-dioxid-termeléssel szinte biztos, hogy néhány évtizeden belül megfőzzük magunkat.
Gábor János, Okosipar.hu