- Hirdetés -

Az elmúlt hónap legizgalmasabb hírei – Összefoglaló

Oxigént állítottak elő a Marson (igaz, nagyon-nagyon keveset)

A Perseverance fedélzetére telepített MOXIE nevű eszköz öt gramm oxigént állított elő, úgy, hogy azt a zord, szén-dioxidban gazdag légkörből vonta ki. Bár ekkora mennyiséggel mindössze öt percig lehet életben tartani egy asztronautát, magáról az eljárásról legalább bebizonyosodott, hogy működőképes, vagyis – összhangban a tudósok eddig vadnak tűnő álmaival – valóban lehet belélegezhető levegőt termelni a Marson.

A MOXIE, közvetlenül a marsjáróba illesztés előtt.

Az eredmény megteremtheti az alapfeltételt egy létfontosságú egység működtetése számára, illetve az oxigén segítségével rakétaüzemanyagot lehet előállítani. A tervek szerint négy fő utazik majd a Marsra és egy év tartózkodásukhoz 1 tonna, míg a teljes missziónak kb. 25 tonna oxigénre lesz szükségük.

Okosipar.hu


Újra feltalálják a kerámiabevonatot

Forradalmasíthatja a légi és űrutazást a Nottinghami Egyetem anyagkutatása, ha sikerül megalkotni azokat a kerámiaburkolatokat, amelyek gazdaságosabbá és zöldebbé teszik a repülést.

Természet inspirálta kerámiabevonat, mikroszkóp alatt. Fotó: Nottinghami Egyetem

A munka a mesterséges intelligencia, illetve a vegyészet sajátos keveréke, és több tudományterület szakértőire is szükség van hozzá, hiszen tanulmányozni kell a kerámia molekuláris felépítését, tulajdonságainak testre szabhatóságát, illetve azt, hogy a használata hogyan lehetne tartósabb és fenntarthatóbb. A cél olyan extrém hőmérsékleti, elektromos és környezeti hatásoknak is ellenálló kerámiaburkolatok készítése, amelyek egyedi módon használhatóak fel hővédő bevonatként – például szuperötvözetek vagy kerámiakompozitok kímélésére. Ugyancsak a kutatás részét képezi az üzemanyagcellák és napelemek elektrolitjainak, elektromos motorok szigeteléseinek, valamint repülőgépek korrózió- és kopásgátló bevonatainak vizsgálata, hiszen ezek mind kritikus fontossággal bírnak, például elektromos repülőgépek gyártásánál – mondta el Dr. Tanvir Hussain professzor a The Engineernek nyilatkozva.

Okosipar.hu


1.600 kilométer egy tank biogázzal

A Hyliion már teszteli is a kamiont, amely a tervek szerint 2022-ben jut el a sorozatgyártásig. Az amerikai cég erre az átmeneti időszakra biztosan jó alternatívát kínál a biogázzal működő Hypertruck ERX-szel, amely az ígéretek szerint akár 1600 kilométert is elfut majd egy tankkal – e mellé beépítenek plusz egy elektromos motort, amelyik további 40 kilométer megtételére lesz elegendő. Utóbbival elsősorban a zéró emissziós zónákon történő áthaladást biztosítják. Valójában a teljes működés elektromos, csak éppen az e-tengelyeket hajtó akkumulátorokat nem hálózatról töltik fel árammal, hanem egy biogázzal működő generátorral, menet közben.

Forrás: Hyliion

Ennél a teherautónál – ellentétben az elektromos változatokkal – nem okoz problémát az infrastruktúra hiánya, hiszen biogáz-töltőállomásból legalább 700 van csak az Egyesült Államokban, és a számuk folyamatosan nő – mondta el Thomas Healy, a Hyliion alapító-vezérigazgatója.

Okosipar.hu
(Kép forrás: Hyliion)


Gigacégek készítik a nukleáris űrhajtóművet

A DARPA (Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának kutató-fejlesztő részlege) a Demonstration Rocket for Agile Cislunar Operations (DRACO) elnevezésű űrjárművéhez kérte a nukleáris meghajtás kidolgozását, mert szeretnék, ha legkésőbb 2025-ben már Föld körüli pályára állna, és minden eddiginél nagyobb utazási sebességgel kecsegtetne – írja a The Engineer.

Forrás: DARPA

A repülés- és űrtechnológiákkal foglalkozó nagyvállalatoktól azt várják el, hogy megoldják a gyors Holdra jutást jelenleg akadályozó kémiai és elektromos meghajtás problémáit – előbbi ugyanis hiába rendelkezik elementáris erővel, ha nem elég hatékony, míg utóbbi, bár megbízható, csak gyenge tolóerőt biztosít. A nukleáris fűtőanyagok használata ötvözni tudná a meglévő módszerek előnyös tulajdonságait, így a DRACO gyors közlekedést biztosítana a Föld és a Hold közötti ciszlunáris térben.

A DRACO program 18 hónapig tartó munka lesz, és a cégeknek két nagy feladatot kell végrehajtaniuk: az űrmeghajtórendszer reaktorának és alrendszereinek megtervezése a General Atomicsra, míg a működőképes és végső soron fellőhető űrjármű koncepciója a Lockheed Martinra és a Blue Originsre vár.

Okosipar.hu
(Kép forrás: DARPA)


AI elemzi az akkumulátorok állapotát

Az edinburghi Heriot-Watt Egyetem és a Marylandi Egyetem kutatói olyan mesterséges intelligencián nyugvó keretrendszert dolgoztak ki, amely minden eddiginél pontosabban képes megállapítani, hogy egy akkumulátor mennyire elhasznált, vagyis hogy hol tart az életciklusa az adott pillanatban. Ez azért bravúros, mert a vizsgálathoz nincs szükség a működés megszakítására vagy hosszú töltési és kisülési időtartamok mérésére.

A tudósok egyetlen algoritmussal oldották meg a feladatot, amelyet úgy írtak meg, hogy az akkumulátorok típusától és kémiájától függetlenül képes legyen pontos adatokat szolgáltatni a várható élettartamról. Ez azért volt fontos, mert a következő években várhatóan teljesen új akkumulátorgenerációk jelennek meg : változni fognak például az összetételek, illetve a működési elvek, és ezekhez az AI-nak is alkalmazkodnia kell. Úgy tűnik, célt értek, és hisznek abban, hogy az eredményeik lehetővé teszik új felhasználási stratégiák kialakítását.

Okosipar.hu


3D nyomtatott aerogélek a tisztább vízért

A grafén alapú anyag méretezhető, és kellően stabil ahhoz, hogy többször is felhasználják. De mi köze van a tehénhez?

A Buffalói Egyetem kutatói sajátos 3D nyomtatási technikával és fagyasztva szárítással állították elő a vegyszermentes vízkezelésre szánt grafén-biopolimer aerogélt. A cél az, hogy a szennyeződéseket minél biztonságosabb eljárással távolítsák el a vízből, magyarázta a vonatkozó tanulmány társszerzője, dr. Nirupam Aich. Az egyetem alkalmazott tudományok tanszékének professzora elárulta: a létrehozott aerogél megőrzi struktúráját azután is, hogy vízkezelő berendezésbe került, és különböző rendszerekben is használható.

Ez egy könnyű, rendkívül porózus anyag, amelyet úgy hoznak létre, hogy a gélben lévő folyadékot gázra cserélik, de a halmazállapota így is szilárd marad. A grafénbázisú töltőanyag azután nyeri el végleges formáját, hogy a kagyló tapadóváladékához hasonló, szintetikus polidopamint, illetve szarvasmarha-fehérjét adnak hozzá. Az aerogél a tesztek során bebizonyította, hogy képes megszabadítani a vizet a nehézfémektől, például az ólomtól és a krómtól, sőt, kiszűri a szerves színezőanyagokat vagy az oldószerként használt hexánt, heptánt és toluolt.

A felfedezés tényleg igen jelentős, hiszen az aerogél nagy méretben is nyomtatható, így megoldható a nagyüzemi – például szennyvíztisztító telepeken történő – felhasználása. Aich hozzáfűzte: az aerogélek azért is sokkal praktikusabbak, mert maradványanyagok hátramaradása nélkül kivonhatók a vízből, és könnyen újrahasznosíthatók.

NEW technology magazin

- Hirdetés -