Hogyan függ össze a levegőben található szálló por mennyisége a közlekedéshálózat sűrűségével?

Többek között erre a kérdésre keresték a választ a Szegedi Tudományegyetem geográfusai, akik a közlekedési hálózatok térbeli jellemzőinek levegőminőségre gyakorolt hatásait mutatják be egy rangos nemzetközi folyóiratban publikált tanulmányukban.

A levegőminőség változásait extrém esetben – például füst – mindenki azonnal érzékeli, azonban a szálló por apró méretű szilárd és cseppfolyós alkotói a legtöbb esetben rejtve maradnak érzékszerveink előtt. A levegőben szálló por – úgynevezett PM10, azaz 10 mikrométernél kisebb – részecskéi akkor válnak csak láthatóvá, ha azok leülepednek. A láthatatlan szálló por mennyiségét elsősorban a környezetvédelmi szakembereknek kell ismerniük, hiszen a lebegő részecskék tartós belélegzése komoly egészségkárosodást okozhat. A légzőszervi megbetegedések jelentik a harmadik leggyakoribb halálokot az Európai Unió tagállamaiban. A szálló por mennyiségéről az Európai Unió Környezetvédelmi Ügynöksége ad tájékoztatást közel 3000 városi, vidéki és városperemi helyszínen elhelyezett mérőállomás adatai alapján. A szegedi kutatók ennek az európai léptékű adatbázisnak az adatait – az évi átlagos PM10 koncentrációt – hasonlították össze a közutak, autópályák és vasutak térszerkezetével, a hálózat sűrűségével, a közutak és vasutak PM10 mérőpontoktól mért távolságával. Digitális térképeket használtak fel vizsgálataikhoz, melyeket a Földrajzi Információs Rendszerek kínálta eszköztárral, geoinformatikai szoftverekkel elemeztek.

– Megállapításaink szerint a városi környezetben a szálló por mennyisége és a burkolt közúthálózat sűrűsége szoros összefüggést mutat egymással. Minél nagyobb a közutak sűrűsége, annál több port kell belélegezniük a városlakóknak. Ez az eredmény nem meglepő, hiszen közismert tény, hogy a szálló por szennyezés egyik fontos származási helye a közlekedés. Az viszont bennünket is meglepett, hogy a városi mérőpontok 1 kilométeres körzetében, míg a vidéki és városperemi mérőállomások 3 kilométeres körzetében is kimutatható a közúthálózat sűrűségének hatása a szálló por koncentrációra. Az egyes úttípusok közül városperemi zónákban az autópályák sűrűsége mutatja a legerősebb összefüggést a szálló por mennyiséggel, mivel ezeken a szakaszokon gyorsítanak vagy lassítanak legtöbbször a járművezetők. Ezzel szemben az autópályák sűrűségének már nincs kimutatható hatása vidéken a szálló por évi mennyiségére, mivel a nagyjából egyenletes sebességgel haladó járművek sokkal kevésbé szennyezik a levegőt. A kutatás talán legmeglepőbb eredménye az a tény, hogy a sűrű vasúthálózat kifejezetten javítja a levegő minőségét – tudtuk meg dr. Szilassi Pétertől, a Szegedi Tudományegyetem Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék docensétől.

- Hirdetés -

A tanulmány szerzői kimutatták, hogy a városokban a mérőpontok akár 3 kilométeres körzetében is érvényesül a vasúthálózat jótékony, szálló por koncentrációt csökkentő hatása. Ez az első hallásra meglepő eredmény azzal magyarázható, hogy a villamosított vasúti szerelvények mozgása révén menetszél keletkezik, amely ventillációs folyosókat képez a városokban.

A publikáció eredményei amellett, hogy hozzájárulnak a városi levegőminőséget befolyásoló földrajzi tényezők jobb megértéséhez, hozzájárulhatnak a fenntartható várostervezéshez, segíthetik a közút és vasúthálózat környezetbarát tervezését.

A tanulmány első szerzője, a Szegedi Tudományegyetem Földrajz – és Földtudományi Intézetének elsőéves doktorandusz hallgatója, Seyedehmehrmanzar Sohrab, aki a hazája, Irán táj és környezettervezési gyakorlatában is hasznosíthatónak tartja a Stipendium Hungaricum ösztöndíj által támogatott kutatása eredményeit.

Az SZTE geográfusainak új eredményei, a nemzetközi szinten kiváló (Q1-es) minősítésű tudományos folyóiratok közé tartozó MDPI Sustainability-ben olvashatók.

Szegedi Tudományegyetem

Akár ez is tetszhet