Technológia által vezérelt fenntarthatóság: fiatal tehetségek célzott megnyerése

A KPMG nemrégiben végzett felméréséből kiderül, hogy a következő generáció felelősségteljesebb munkáltatókat keres. Az úgynevezett „Z generáció” – vagyis az 1997 és 2010 között születettek – egyharmada visszautasítana egy állásajánlatot, ha nem lenne elégedett egy vállalat fenntarthatósági tanúsítványaival, ami azt mutatja, hogy a vonzó fizetés és a karrierépítés már nem az álommunka egyetlen jellemzője. De a gyártóiparban, amely még mindig a fenntarthatóbb gyakorlatok alkalmazására törekszik, hogyan nyerhetik meg a szervezetek a tehetségek új generációját? Patrik Eurenius, a Sandvik Coromant fenntarthatóságért felelős és EHS-vezetője vizsgálódott a témában.

A KPMG kutatása, amelyet 2023 januárjában tettek közzé, éles betekintést enged a tehetségpiacra. A felmérés szerint a 25–34 évesek 55%-a értékeli leginkább a munkáltatója által vállalt környezetvédelmi, társadalmi és irányítási (ESG) kötelezettségeket, és a 18–24 évesek 51%-a is egyetért ezzel. Minden ötödik válaszadó azt mondta, hogy új állás keresésekor azért utasított el egy állást, mert a vállalat ESG-kötelezettségvállalásai nem feleltek meg az ő értékrendjének, a 18–24 évesek körében ez az arány minden harmadikra emelkedett.

Tehát a gyártás készen áll arra, hogy vonzza a környezettudatos tehetségeket? A Deloitte 2021-es Sustainable Manufacturing: From Vision to Action című jelentésében a következő olvasható: „Jelentős változás van folyamatban [a gyártásban], és ez nagyobb léptékű gondolkodást tesz szükségessé. A felkészületlenek lemaradhatnak.” A jelentés azt is előre jelzi, hogy a növekvő tendenciák, például az intelligens gyárak és a digitalizált ellátási hálózatok felé való elmozdulás felgyorsul. Az erőteljes ESG-stratégiák egyre inkább szerves részét képezik mind az eredménynek, mind a munkáltatói elégedettségnek, de vajon az iparág mindkét területen sikeres lehet-e?

Az egyértelműség a kulcs

Az értelmes fenntarthatósági célkitűzések átláthatóságot igényelnek a kommunikációjukban. A fenntarthatósági politika kommunikációja során a vállalkozások a „greenwashing” (zöldre festés) veszélyének vannak kitéve – amikor egy vállalat időt és pénzt fordít arra, hogy környezetbarátként reklámozza magát, ahelyett, hogy ténylegesen minimalizálná környezeti hatását. Ezért fontos, hogy egy szervezet – különösen egy gyártóipari – ne csak a céljait kommunikálja, hanem azt is tisztázza, hogy mit tesz e célok elérése érdekében.

A fenntarthatósági program gyorsan fejlődik, és úgy érezhetjük, hogy a világ állandóan tudni akarja, hol vagyunk és mit csinálunk. A világos narratíva fenntartása kritikus fontosságú, különben az erőfeszítések elveszhetnek a zajban. Ezért jobb, ha a fenntarthatóságról szóló külső kommunikáció során egyszerűsített, következetes és hiteles történetet mesél.

A fenntartható átalakuláshoz nem létezik univerzális megközelítés. Egy kiskereskedelmi vállalkozás és egy gépműhely valószínűleg nem ugyanazokkal az igényekkel és stratégiákkal rendelkezik. Ideális esetben a fenntarthatósági erőfeszítéseknek olyan üzleti funkciók fejlesztésére kell irányulniuk, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a szervezet piaci pozíciójához. A Sandvik Coromantnál például a fémforgácsoláshoz kapcsolódó innovációk fejlesztése az éltető elemünk. A szerszámok és lapkák, mint például az esztergálási minőségek és az ipari fúróalkatrészek, a mi szakterületünk.

Mivel üzleti tevékenységünk nagymértékben függ a hatékony, élvonalbeli eszközök értékesítésétől, felismertük, hogy ezt a területet fenntarthatóbbá kell tennünk. A Sandvik Coromant már évek óta kínál egy rugalmas keményfém-újrahasznosítási programot, amely lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy használt szerszámaikat a Sandvik Coromant visszavásárolja, hogy azok újrahasznosításra kerülhessenek. Ügyfeleinknek szerszámfelújítási szolgáltatást is kínálunk, hogy az elhasználódott, de még használható szerszámaik eredeti állapotukba kerülhessenek vissza. Mindkét szolgáltatás hozzájárul fenntarthatósági célunkhoz, hogy 2030-ra több mint 90%-ban körforgásos rendszerré váljunk.

Végső soron a fenntarthatósági célok és az alapvető üzleti modell összehangolása biztosítja azok integritását, és kapcsolatot teremt az Ön személye és tevékenysége között. Ha ezt a narratívát minden külső kommunikációban fenntartja, különösen az új alkalmazottak megnyerésére irányuló erőfeszítések során, akkor úgy mutatja meg vállalkozását, mint amely tisztában van a világra gyakorolt hatásával, és következetes az erőfeszítéseiben.

A fenntartható üzlet tudománya

Fontos, hogy következetes fenntarthatósági stratégiával rendelkezzünk, de ezt a narratívát bizonyítani is kell. Különösen a tudomány, a technológia, a gyártás és a mérnöki tudományok (STEM) területén dolgozók számára az indoklás tudományos alátámasztása kulcsfontosságú bizalmi elem, amely további vonzerőt jelenthet a leendő alkalmazottak számára, akik értékelni fogják a részletes, bizonyított állításokat. Számos tudományosan megalapozott modell létezik, amelyet egy szervezet követhet, hogy még hitelesebbé tegye a fenntarthatóságról szóló diskurzust.

Ide tartozik a Tudományos Alapú Célkitűzések (SBTi), amely a CDP, az ENSZ Globális Megállapodása, a Világ Erőforrásai Intézet (WRI) és a Természetvédelmi Világalap (WWF) globális partnersége. A vállalati kibocsátáscsökkentési célok globális szabványalkotójává fejlődve az SBTi vezető partnerként vesz részt a Business Ambition for 1.5°C kampányban – az ENSZ-ügynökségek és az iparági vezetők globális szövetsége sürgős cselekvésre szólítja fel a vállalatokat, hogy az 1,5 °C-os jövővel összhangban tudományosan megalapozott nulla nettó kibocsátási célt határozzanak meg.

Az SBTi keretében kötelezettséget vállalóknak legalább öt, de legfeljebb 15 évre vonatkozó célokat kell kitűzniük, és legalább a dekarbonizáció azon szintjének kell megfelelniük, amely ahhoz szükséges, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés az iparosodás előtti hőmérséklethez képest 2 °C alatt maradjon, bár a vállalatokat 1,5 °C-ra ösztönzik.

A tudományosan megalapozott célok megléte bizonyítja, hogy egy vállalkozás a fenntarthatósági tanúsítványainak javítása érdekében cselekszik. Az SBTi felmérése szerint a vállalati vezetők 79%-a szerint a márka hírnevének erősödése az egyik legjelentősebb üzleti előny, amit az SBTi mellett való elköteleződés eredményezett. Mára több mint 5000 vállalat, amelyek a világgazdaság piaci kapitalizációjának több mint egyharmadát lefedik, csatlakozott az SBTi-hez. A Sandvik, beleértve a Sandvik Coromantot is, 2022-ben csatlakozott. Környezetvédelmi törekvéseinek részeként a Sandvik Coromant azon dolgozik, hogy felére csökkentse saját tevékenységeinek CO2-kibocsátását, és aktívan együttműködik az érdekelt felekkel, partnerekkel és beszállítókkal a szervezet teljes szénlábnyomának csökkentése érdekében.

Fényesebb jövő

A fiatalabb generációk, például a Z generáció és az Y generáció olyan korban nőnek fel, amikor egyre inkább tudatában vannak annak, hogy tevékenységünk milyen hatással van a bolygóra. Ők nagyobb valószínűséggel helyezik előtérbe a fenntarthatóságot, és nagyobb a vágyuk arra, hogy változtassanak a dolgokon. Végső soron a fenntartható vállalkozásokat előremutatónak és a jövő kihívásaihoz alkalmazkodónak tekintik – és ki ne szeretne egy olyan vállalkozásnál dolgozni, amely ezeket az értékeket képviseli?

Az előnyök kétirányúak. A KPMG kutatásai szerint azok a vállalatok, amelyek egyértelműek, következetesek, és bizonyítják a fenntarthatóságot, megnyerik a zöldebb tehetségek következő generációját. Ugyanakkor azok a vállalatok, amelyek olyan tehetségeket vonzanak, akiket eleve jobban érdekel a fenntartható üzleti élet, elkötelezett munkaerővel fognak rendelkezni.

Sandvik Coromant